Kolozsváron a történelmi egyházak képviselőinek jelenlétében sajtókonferencián mutatták be az RMDSZ "Jussunkat követeljük" című ötnyelvű kiadványát, amely több mint 60 államosított, elkobzott egyházi ingatlant ismertet. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Kötő József beszélt a kiadvány jelentőségéről. Az öt évvel ezelőtt 14 vallásfelekezet által egyetértésben kidolgozott és a parlamentnek benyújtott kultusztörvény-tervezetet elszabotálták, amikor a hatalom paktumot kötött az ortodox egyházzal, mutatott rá a sajtóértekezleten Tőkés László püspök. A felszólaló egyházi vezetők köszönetet mondtak az RMDSZ-nek a kezdeményezésért. Külön hangsúlyt kapott az eltulajdonított egyházi könyvtárak visszaszármaztatásának követelése is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8., Szabadság (Kolozsvár), dec. 6., Új Magyarország, dec. 5./
1995. december 18.
Iliescu elnök hangsúlyozta, hogy a Román Ortodox Egyháznak kell döntenie arról, hogy II. János Pál pápa Romániába látogathat-e. Daniel metropolita nyilatkozott: szerinte a pápa jelenléte Romániában egyelőre nem időszerű. /Magyar Nemzet, dec. 18./
1996. március 6.
Febr. 27-én tartotta a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lelkészi értekezletét. Tőkés László püspök beszámolt arról, a Püspöki Palota régóta húzódó peres ügye még nem ért véget, közben az ortodox egyháznak sorra kiutalják az értékes épületeket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 6./
1996. március 8.
Kisebbségek és egyházaik címmel a Friedrich Naumann Alapítvány szervezésében kétnapos /márc. 7-8./ tanácskozást tartottak Visegrádon. A rendezvényre romániai, szlovákiai, vajdasági, kárpátaljai, ausztriai és amerikai egyházi személyiségeket és politikusokat hívtak meg. Tabajdi Csaba politikai államtitkár kifejtette: arra kell törekedni, hogy az elvett egyházi ingatlanok visszakerülhessenek az egyházak tulajdonába. A demokráciák kiépítése attól is függ, miként sikerül az egyházak autonómiáját megteremteni. Az egyházaknak a védekezés helyett a helyi autonómia-szigetek kialakítására kell törekedniük. Az anyanyelv őrzésében sok esetben a templomok és egyházak jelentik az utolsó mentsvárat. Tabajdi Csaba elmondta, hogy alaptalan egyes határon túli püspökök aggodalma, hogy a magyar kormány magára hagyná a határon túli egyházalkat, hiszen éppen támogatásukra törekszik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./ Az államtitkár a vallási autonómia megteremtését a kisebbségi politizálás egyik alapvető céljának említette. /Magyar Nemzet, Népszava, márc. 8./ A tanácskozáson Törzsök Erika , a Határon Túli Magyarok Hivatala helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta: az elmúlt évtizedekben Közép-Kelet-Európában a különböző egyházak központjai voltak a kommunizmus elleni küzdelemnek, körülöttük szerveződtek a rendszer ellen fellépő liberálisok, zöldek, szociális munkások. 1989 után a kommunizmus megszűnésével ezek az erők különböző oldalakon találták magukat, ám mostanra az átmeneti ellenségeskedést mindinkább felváltja az összefogás igénye. A Szlovákiában élő magyar kisebbség 50 százaléka katolikus ugyan, mégsincs magyar püspök az országban - amit a magyar miniszterelnök a pápának szóvá tett. Romániában az állam az ortodox egyházat támogatja, viszont a magyar anyanyelvű híveket tömörítő református és katolikus egyházak diszkriminációja gyakran egybeesik a kisebbségek háttérbe szorításával. A konferencia jó alkalmat adott a pozitív példák bemutatására is. Az erdélyi Illyésfalván Kató Béla református lelkipásztor munkahelyek teremtésével, tejfeldolgozó és nyomda üzemeltetésével a hívők számára az életfeltételek javítását is megteremtette, Kárpátalján a ferences atyák iskolát hoztak létre, a gyógyításban is kiveszik részüket, ingyenkonyhát működtetnek a nyomor enyhítésére. /Konferencia a magyar kisebbségek egyházairól. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
1996. június 26.
Napok óta tiltakozik az ortodox egyház feje, illetve az ortodox diákok egyesülete a Bukarestben július közepén megtartandó nemzetközi jehovista kongresszus ellen, fő érvük: egy ilyen rendezvény "támadás" az ortodox kereszténység, az egész román nép lelkülete ellen. A bukaresti diákszövetségek is tiltakoznak, mert az egyetemi hatóságok a kongresszus idejére bérbe adták a diákszállásokat a Jehova Tanúi rendezvényének. A diákok szerint a bentlakásokban nincs keresnivalójuk a hívőknek. A tanügyminiszter visszavonta a már megkötött szerződést. Bukarestet ellepték a jehovista-ellenes röpcédulák, amelyek felszólítják az igaz keresztényeket, hogy akadályozzák meg a jehovisták behatolását Romániába. A kongresszusra mintegy 40 ezer résztvevőt várnak Bukarest legnagyobb stadionjába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
1996. július 5.
Romániában az ortodox vallás az államvallási státusra tart igényt, ezt belefoglalták az 1923-as alkotmányba. Hirdetőik szerint csak a görögkeletiek az igazi románok. Ellenségesen viselkedtek a Romániát felkereső, különböző vallásokhoz tartozó prédikátorokkal szemben. Legutóbb Jehova Tanúit támadták, akik kibéreltek egy stadiont, hogy ott tartsák világkongresszusukat. Maga Teoctist pátriárka tiltakozott az ortodox egyház nevében a rendezvény ellen, melyek veszélyezteti a román nép keresztény hitét. Nem kell elfogadni Jehova Tanúinak tanait, írja Fey László, ellenpropagandát lehet kifejteni, de adminisztratív intézkedésekkel nem lehet megakadályozni, hogy valaki nézeteit hirdesse. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
1996. július 20.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület júl. 20-án kiadott nyilatkozatában tiltakozott a romániai református egyház ellen indított ellenséges politikai sajtókampány miatt, amely súlyosan sérti a vallásszabadságot, az egyházak autonómiáját. Ezekben napokban a Magyar Reformátusok Világtalálkozója ellen szólalt meg Ilie Fonta vallásügyi államtitkár, Valer Suian, a szélső nacionalista Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ ügyvezető titkára, maga az államelnök is. Legutóbb Ionel Ungur Bihar megye prefektusa nyilatkozott olyan értelemben, hogy betiltja a világtalálkozó rendezvényeit. Figyelemre méltó, hogy a nyilatkozók rendre az RNEP és a többségi kormánypárt, vagyis a kormánykoalíció tagjai. Nevezett politikusok az ország földjén közel 500 éve honos, államilag elismert református egyház törvényes rendezvényét akarják meghiúsítani, megérteni a gyülekezési, lelkiismereti és vallásszabadságot. Romániában továbbra is vallási diszkrimináció és kisebbségellenes intolerancia sújtja a nem ortodox egyházakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ A Romániai Református Egyház Zsinata Nicolae Vacaroiu miniszterelnökhöz írt levelében tiltakozott a tervezett református világtalálkozót támadó megnyilvánulások, illetve betiltásának szándéka ellen. Júl. 18-i sajtóértekezletén maga Iliescu elnök is negatívan nyilatkozott a világtalálkozóról, mondván, az nemkívánatos reakciókat válthat ki. Ebből kitűnik, hogy Romániában "továbbra is vallási diszkrimináció és kisebbségellenes intolerancia sújtja egyházunkat." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 23., 828. sz./
1996. július 22.
Júl. 21-22-én tartotta Marosvásárhelyen országos értekezletét a Vatra Romaneasca. Dr. Zeno Opris, a szervezet elnöke a szokott kirohanást intézte az RMDSZ ellen, az RMDSZ-ről és "anyaországáról" szólva. Emlékeztette hallgatóságát arra, hogy a Vatra vezetősége 1995. júl. 18-án Iliescu elnökkel találkozott, ahol maga Opris kérte az elnök segítségét a magyar nemzetiségű agresszorok ellen. Rá egy évre /1996. júl. 18-án/ újra találkoztak Iliescuval. Mi voltunk az elsők, mondotta Opris, akik már 1990-ben rámutattunk az RMDSZ románellenes, antidemokratikus voltára, és kértük a parlamentet, tegye meg a szükséges intézkedéseket. És nem tette meg. Most, a tizenkettedik órában a bukaresti törvényszékhez fordultunk, hogy mint politikai pártot, amely nem ismeri el az ország alkotmányát, nemzetellenes, alkotmányellenes /lásd autonómiatörekvések/ cselekedetekre ragadtatta magát, ne jegyezzék be a hivatalosan elismert pártok közé. - Opris elmondta: az államelnökkel történt legutóbbi találkozójukon egyetértettek abban, hogy az összes politikai pártnak - ideológiájától függetlenül - a nemzeti érdekek megőrzésén kell fáradoznia. Ez azt jelenti, hogy újabb offenzíva a láthatáron, nyilván az RMDSZ ellen. Ilyen irányban ezután - reméli a Vatra elnöke - szorosabb lesz az összefogás az államelnökség, a kormány, a parlament, a politikai pártok, a román ortodox egyház, a hadsereg és a belügy körében. /Lokodi Imre: Offenzíva a láthatáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./
1996. augusztus 7.
Aug. 7-én és 8-án Marosvásárhelyen és Kolozsváron folytatódtak a református világtalálkozó rendezvényei. Marosvásárhelyen a Vártemplomban Hegedűs Lóránt püspök hirdetett igét. A román ortodox egyház üzenetét Gheorghe Sincan marosvásárhelyi esperes tolmácsolta. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszédében köszöntötte a megjelenteket. Ezután tartották a Vártemplomban a református értelmiségiek világtalálkozóját. Kolozsváron a Farkas utcai református templomban az ünnepi istentiszteleten Csiha Kálmán kolozsvári és Markos Mihály magyarországi püspök hirdetett igét. Jelen voltak az RMDSZ Kolozs megyei szenátorai és képviselői, városi és megyei RMDSZ-vezetői. A rendezvényen képviseltette magát a megyei prefektúra és a vallásügyi államtitkárság is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 8., 840. sz./ Kolozsváron a város minden református templomában tartottak ünnepi istentiszteletet. Incidens zavarta meg a Farkas utcai templomban rendezett ünnepséget, három férfi magyar zászlót próbált kitűzni a templomban. Ketten elfutottak, a harmadikat a rendezők elfogták és az azonnal megérkező rendőröknek átadták. A rendőrségen közölték, hogy az illető Kiss Csaba, vegyes
házasságban él. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
1996. augusztus 8.
Sepsiszentgyörgyön pár hónapon belül működni fog a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Múzeum sepsiszentgyörgyi kirendeltsége, amely már a Keleti-Kárpátok Múzeum magva, ismertette munkáját Ioan Lacatus. 1993-ban "a helyi románság ösztönzésére" létrehozták a Nicolae Colan Egyházi Dokumentációs Központot és Múzeumot, ez az ortodox egyház tulajdona. A múzeum a templomi művészetet mutatja be. A legrégibb ortodox templomok olyan Kovászna és Hargita megyei falvakban voltak, ahol ma már nem élnek románok, például 1712-ben létesült a köpeci és bükszádi templom. Számos román történeti munka foglalkozott az itt élt románokkal. Ioan Ranca professzor most dolgozik egy könyvön, ebben a román helynevek alapján következtet személynevekre. Lacatus kifejtette, hogy a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ mellett román múzeumnak is kell lenni. /Kisgyörgy Réka: Exkluzív interjú Ioan Lacatussal, a kolozsvári Nemzeti Múzeum kirendeltjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
1996. augusztus 8.
Sepsiszentgyörgyön pár hónapon belül működni fog a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Múzeum sepsiszentgyörgyi kirendeltsége, amely már a Keleti-Kárpátok Múzeum magva, ismertette munkáját Ioan Lacatus. 1993-ban "a helyi románság ösztönzésére" létrehozták a Nicolae Colan Egyházi Dokumentációs Központot és Múzeumot, ez az ortodox egyház tulajdona. A múzeum a templomi művészetet mutatja be. A legrégibb ortodox templomok olyan Kovászna és Hargita megyei falvakban voltak, ahol ma már nem élnek románok, például 1712-ben létesült a köpeci és bükszádi templom. Számos román történeti munka foglalkozott az itt élt románokkal. Ioan Ranca professzor most dolgozik egy könyvön, ebben a román helynevek alapján következtet személynevekre. Lacatus kifejtette, hogy a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ mellett román múzeumnak is kell lenni. /Kisgyörgy Réka: Exkluzív interjú Ioan Lacatussal, a kolozsvári Nemzeti Múzeum kirendeltjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
1996. szeptember 23.
Ilie Fonta vallásügyi államtitkár szept. 21.én a bukaresti rádióban nyilatkozott, hosszan taglalta "a romániai magyarok korlátlan vallási jogait, egyházaik nagyszerű feltételeit". Fonta szerint a magyarok egyházfői, Tőkés László püspökkel az élen, állandóan rágalmazzák a román állami és kormányszerveket, hazudoznak, képzelt sérelmeiket panaszolják a nemzetközi fórumokon. Fonta szerint a magyaroknak jobb feltételeik vannak, mint az országban 86,9 %-nyi részaránnyal rendelkező román ortodox egyháznak. Nem érti, hogy a magyarok miért siránkoznak, amikor biztosított a hitoktatás. Fonta nem tett említést az elkobzott egyházi vagyonról. /Botos László: Az ígéret szép szó... = Új Magyarország, szept. 23./
1996. szeptember 24.
Szept. 24-én Varga Attila képviselő a napirend előtti felszólalások során politikai nyilatkozatban reagált a Vallásügyi Államtitkárság aug. 26-i közleményére, amely meghamisítja a valóságot, elkendőzi a kormán diszkrimináló magatartását a magyar történelmi egyházakkal szemben. Az RMDSZ-képviselő emlékeztetett arra, hogy Ilie Fonta vallásügyi államtitkár megpróbálta megakadályozni a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozójának megtartását, mostani közleményében pedig azt állította, hogy "minden feltételt biztosítottak a világtalálkozó megszervezéséhez". A közlemény megtévesztő adatokkal félrevezeti a közvéleményt, amikor az állami támogatásról beszél. A Vallásügyi Államtitkárság vitatja a magyar egyházak jogát a kommunista rendszerben elkobzott javainak visszaszerzésére, közleménye szerint az egykor birtokukban levő épületek visszaadása megzavarná a közélet működését, továbbá az állam által az egyházi fizetésekhez és az egyházi épületek restaurálásához való hozzájárulása is egyfajta kártérítésnek tekinthető. Varga Attila képviselő cinizmusnak nevezte ezt az érvelést. 1996-ban a támogatásban részesült 119 egyházi épület közül 112 az ortodox egyházé, a diszkrimináció tehát nyilvánvaló. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25., 26./
1996. október 30.
Az RMDSZ-nek a gazdasági kérdésekkel is kell foglalkoznia, vallotta Rácz Levente, aki augusztustól az RMDSZ Fehér megyei székházában dolgozik, a megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és akivel Bajusz Tünde készített interjút. Torockón, a falu határában az ortodox egyház megvásárolt egy telket, ahova kolostort akarnak építeni. Jóval áron felül fizettek, hogy megkapják a telket, beékelődjenek a magyarlakta területre. Ilyen esetben lépni kellene a magyar közösségnek. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./
1996. november 7.
A mostani választási kampányban nem volt jellemző a magyarellenesség, szögezte le Ara-Kovács Attila. A két ellenzéki párt, Petre Roman vezette szociáldemokrata tömörülés és a Demokratikus Konvenció egymást lejárató kampányba kezdett. Az eddigi kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja sikerrel lekenyerezte szélsőséges támogatóit. Mindenki megkapta a mag részét: az ortodox egyház a többi egyháztól korábban elrabolt vagyon egyre nagyobb hányadát kebelezte be, a "hadsereget a honi fegyvergyártás újjáélesztésébe ölt haszontalan milliárdokkal kábították, illetve az obsitba küldött rakoncátlan főtiszteket bízták meg a fantomüzletek levezénylésével." A volt Securitate emberei az erdélyi bankokban és a külkereskedelemben helyezkedtek el. Mit fog tenni a győztes Konvenció? Érdekszövetségét az ortodox egyházzal megkötötte. - Azt sem lehet kizárni, hogy az ellenzéki győzelem ellenére az eddigi vezetés marad nyeregben. - Az ellenzék választási küzdelmében a Nyugat nem maradt semleges. Washington többször megüzente: Románia megítélésében csak egy, a posztkommunista megrögzöttségekkel szakító politika hozhat változást. /Ara-Kovács Attila: Választások Romániában. = Magyar Narancs, nov. 7./
1996. november 27.
A választási kampány idején több ortodox püspökségre olyan levél érkezett, amely a Román Ortodox Egyház újraalakulását hirdette meg. Az újraalakuló egyházi zsinatba olyan egyházi személyiségek kerülnének, akik nem kompromittálódtak a kommunista időkben. Teoctist pátriárka széke Nicolae Corneanu bánsági érsek-metropolitát illeti meg. Erre a dokumentumra Simeon Tatu kolostorfőnök, a választáson megbukott kormánypárt szenátora hívta fel a figyelmet, aki egyben kifejtette, hogy a levél mögött Corneanu bánsági, Daniel Ciubotea moldvai és bukovinai, valamint Vartolomeu Anania metropoliták húzódnak meg. Hamarosan kiderült, hogy az érintettek nem is tudtak a levélről. A levélíró kilétét nem sikerült kideríteni, az viszont biztos, hogy ezzel a tisztogatás rémképét akarták elhinteni az ortodox hívők előtt. Az viszont tény, hogy a Ceausescut kiszolgáló Teoctist túlélte a rendszerváltozás megrázkódtatásait és a helyén maradt. Az utóbbi években több egyházi ünnep Teoctist lemondását követelő megnyilvánulásba torkollott. /Gazda Árpád: Diverzió az ortodox egyházban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 27./
1996. december 1.
Dec. 1-je, Románia és Erdély egyesülésének ünnepe 1990 óta Románia nemzeti napja. Emil Constantinescu elnök Gyulafehérvárra utazott, részt vett az ünnepélyes hálaadó istentiszteleten, melyet Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház feje celebrált, majd a hatalmas tömeg előtt fogadalmat tett választási programjának megvalósítására. Hangsúlyozta, hogy minden erővel az euroatlanti integrációra kell törekedni. /Gyulafehérvári ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./ Constantinescu beszédében a nemzetről sok szó esett, a nemzeti kisebbségekről egy sem, állapította meg Szász János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ A szokásos dec. 1-jei ünnepségeken most először kerülték a nacionalista felhangokat. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke rádiónyilatkozatában hangoztatta: reméli, hogy az új román hatalom végre valóra váltja a Iulius Maniu vezette erdélyi Román Nemzeti Párt 1918. dec. 1-jén tett ünnepi ígéreteit. Akkor ugyanis megígérte az erdélyi kisebbségeknek, hogy joguk lesz a teljes körű anyanyelvi oktatáshoz, s a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban is használhatják nyelvüket. Emil Constantinescu a Népszabadságnak nyilatkozott: államfőként gondoskodik róla, hogy "a kisebbségekre vonatkozó elvek a gyakorlatban is érvényesülhessenek". /Népszabadság, dec. 2./
1997. január 9.
Ion Diaconescu képviselőházi elnök és Radu Vasile, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára a hét elején a Vatikánba utazott, hogy találkozzon II. János Pál pápával. Az utazás előtt Diaconescu tanácskozott Teoctist pátriárkával, a román ortodox egyházfővel a Szentatya lehetséges romániai látogatásával kapcsolatban. A látogatásra 1998-ban kerülne sor, amennyiben addig sikerülne megszüntetni az ortodox és görög katolikus egyház közötti viszályt. /Új Magyarország, jan. 9./
1997. január 16.
Teoctist pátriárka, a román ortodox egyház feje továbbbra is ellenzi II. János Pál pápa romániai látogatását. A múlt héten Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke vezette küldöttség járt Rómában, hogy tolmácsolja a meghívást a pápának. Hiába várakoztak azonban, mert az ortodox egyház legalább hallgatólagos egyetértése hiányzott. Be kellett érniük azzal, hogy Angelo Sodano bíborossal tárgyaljanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./
1997. február 4.
A nagyváradi Crisana román napilap nem változtatott eddigi irányvonalán, azelőtt Iliescu rendszer melletti kormánypárti, most ellenségi szócső. A román ultranacionalista Dorin Suciut visszahívták Budapestről, már nem ő a tudósító. Ki fogja ezentúl ecsetelni a magyar fasizmus, revizionizmus újjáéledésének apokaliptikus rémképeit? A székelyföldi román testvérlapokra viszont nyugodtan támaszkodhat a Crisana, mert azok állami és ortodox egyházi pénzeken a legdurvább magyarellenes kirohanásokat ontják. /Dénes László. A Bihor-Hargita hegyvonulat. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 6./
1997. február 15.
A Szenátus febr. 17-i ülésén a politikai nyilatkozatok során Puskás Bálint Kovászna megyei szenátor a korábbi kormányzat által 1995-ben és 1996-ban az egyházaknak kiutalt összegekről és visszajuttatott földterületekről szólva méltánytalannak nevezte, hogy ezen intézkedések egyetlen haszonélvezője az ortodox egyház volt. Nehezményezte, hogy a kormány alkotmányellenes, vallási alapú megkülönböztetésben részesítette az összes többi egyházat, közöttük azokat, amelyektől a kommunista rendszer vagyonuk java részét elvette. Hozzátette, hogy a felekezetek hátrányos megkülönböztetése az ortodox egyházzal szemben az emberi jogok súlyos megsértésének tekinthető, aminek nem szabadna többé megtörténnie. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 18., 969. sz./
1997. február 28.
Tamás József római-katolikus segédpüspököt dr. Jakubinyi György érsek szentelte fel márc. 1-jén Csíksomlyón, melyen Markó Béla szövetségi elnök és dr. Kötő József oktatás-, művelődés- és egyházügyi alelnök is részt vett. Tamás József egyházjogilag teljes jogú püspök lett, beosztása szerint segédpüspök. A jelenlegi érseket, dr. Jakubinyi Györgyöt szintén Csíksomlyón szentelték püspökké 1991. ápr. 29-én. Jakubinyi érsek elmondta, hogy munkamegosztás miatt van szükség két püspökre, Tamás József segédpüspök székhelye Csíkszeredában lesz. A püspökszentelésre a romániai 18 püspökből 14 jött el, de jelen voltak a magyar történelmi egyházak püspökei /Csiha Kálmán, Tőkés László református, Kiss Béla evangélikus püspök-helyettes, Szabó Árpád unitárius püspök/, az ortodox egyház főpásztora, Magyarországról négy püspök, Kárpátaljáról Majnek Antal római katolikus püspök, Ausztriából a linzi katolikus püspök vett részt a szertartáson. Az ünnepi szentmise végén felcsendült a magyarság régi himnusza, a Boldogasszony anyánk. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./Dr. Tamás József /sz. Madéfalva, 1944. nov. 12./ a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola tanára.
1997. április 15.
A román ortodox egyházfők az utóbbi időben több alkalommal megbékélésre szólították föl a görög katolikus egyházat, amellyel régóta ellenséges a viszonyuk. A kezdeményezést üdvözlik a görög katolikusok, de kézzelfogható eredményeket is várnak. Matei Boila, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt szenátora felidézte az üldöztetéseket, amelyek a román állam és az ortodox egyház révén érték a görög katolikus egyház híveit és papjait. A görög katolikus papokat elűzték templomaikból, sokukat bebörtönözték vagy megverték, halálra kínozták, mert nem voltak hajlandók áttérni az ortodox hitre. Boila kifejtette, hogy az ökumenia szellemében kell megoldani a vitát, nem ritka az olyan eset, amikor egy vagy több ortodox templom zárva van, miközben a görög katolikusok szabad ég alatt tartanak istentiszteletet. Hiába kérték a görög katolikusok, hogy az ortodox templomokban jelöljenek ki számukra napokat, órákat, amikor ők is csoportosan bevonulhatnak imádkozni. /Új Magyarország, ápr. 15./
1997. május 21.
Göncz Árpád köztársasági elnök kolozsvári látogatását illetően Kolozsváron a városi tanács máj. 21-i ülésén a kormánypártok tanácsosainak 15 szavazatával a Gheorghe Funar provokatív elképzelését támogató 10 tanácsos voksaival szemben levették a napirendről az egységpárti polgármester javaslatát, amely felhatalmazta volna a kezdeményezőt tiltakozó tüntetések szervezésére. Ugyanezen az ülésen a tanácsosok meghallgatták Bartolomeo Anania ortodox érsek előterjesztését, amelyben a görögkeleti főpap váratlanul azzal állt elő, és természetesen Gh. Funar azonnal fel is karolta a kezdeményezést, hogy a városi tanács utaljon ki egy telket a Főtéren, a néhány évvel ezelőtt megkezdett ásatások helyén, az állam által felépítendő új görögkeleti templom számára, a Szent Mihály templom mellett, így az ortodox egyház visszaadhatná a görög katolikusoktól a kommunisták által elvett és az ortodox egyháznak adott Deák Ferenc utcai templomot. A tanácsülésen több tanácsos a terv ellen érvelt, köztük Romulus Zamfir, a Polgári Szövetség Pártjának tanácsosa és Bucur Ildikó RMDSZ-tanácsos szakemberként mutattak rá arra, hogy a század elejéig építészeti szempontból egységes arculatát kialakított kolozsvári Főtér építészetileg és régészetileg védett terület, ezért itt egyetlen olyan bizottság sem engedélyezheti az építkezést, amely szakemberekből áll. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
1997. június 12.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke állásfoglalást adott ki a tanügyi törvény módosítása és az elkobzott egyházi tulajdonok tárgyában. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint, Markó Béla állításaival ellentétben a módosító javaslatok nem fedik le az RMDSZ 500 ezer aláírással támogatott törvénytervezetét. "Sajnálatos, írja, hogy ezekbe (a tanügyi törvény módosítására vonatkozó) tárgyalásokba nem vonták be a legilletékesebbeket, magukat az egyházakat". Szerinte "legalább azt tudniuk kellett volna, hogy a magyar történelmi egyházak hét év óta egységes módon az önálló státusú felekezeti oktatásért küzdenek". Tőkés László úgy értékeli, hogy nem kellene megelégedni a csak kimondottan kisebbségi oktatás szempontjából fontos módosítvánnyal, hanem az RMDSZ-nek az egész román oktatás megújítását kellene szorgalmaznia. Az egyházi tulajdonok kérdésével kapcsolatban a tiszteletbeli elnök úgy látja, hogy a kormány módosító csomagja egyetlen szót sem tartalmaz az egyházi és közösségi tulajdonok visszaszármaztatásáról. Adrian Severin külügyminiszter ápr. 15-én bejelentette, hogy egy-két héten belül megjelennek azok a kormányrendeletek, melyek néhány fontos ingatlant máris visszajuttatnak az egyháznak. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése bukaresti kihelyezett ülésén /máj. 26-28./ Victor Ciorbea miniszterelnök elfogadta a "restitutio in integnum" elvét. Ennek ellenére előrelépés nem történt, az ígért kormányrendeletek nem születtek meg. Emil Constantinescu államelnök az egyházi vezetőkkel történt máj. 2-i találkozóján kitért a magyar történelmi egyházak által sürgetett tulajdonjogi kérdések elől. Miközben a román ortodox egyház a román parlament volt épületét birtokába vehette, a nagyváradi római katolikus és református püspökségek székházai ügyében viszont még mindig folyik a pereskedés. Végül Tőkés László elnagyolt vádnak minősíti Markó Béla szövetségi elnök kijelentését, miszerint ő eleve nem értett egyet a kormányban való részvétellel. Ez utóbbival kapcsolatban megjegyzi, hogy ő csak a kormánybalépés ára és módja vonatkozásában jelentette be különvéleményét, és azon álláspontját jelenleg is fenntartja. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 12., Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./
1997. június 16.
Az ortodox egyház tiltakozik az ellen, hogy visszaadjon bármit is a görög katolikusoknak A Cronica Romana, a Curierul National és a Jurnalul National szerint Teoctist pátriárka tiltakozott a szenátus döntése ellen, miszerint azokban a helységekben, amelyekben több templom van és legalább egy a görög katolikus egyházé volt, ott az ortodoxok vissza kell adjanak nekik egy templomot. Az Azi ismerteti más ortodox egyházfők tiltakozását is, míg a Ziua idézi a Vallásügyi Államtitkárság és a Törvényhozói Tanács véleményét, miszerint a törvény alkotmányellenes, sérti a jogállam alapelveit és az egyházak autonómiáját. Az Azi idézi Ioan Robu római katolikus püspököt, aki szerint "az ortodox püspökök sietve nyilatkoztak, anélkül, hogy figyelembe vették volna a román nép igazságérzetét". /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), jún. 16./
1997. június 20.
A kommunista hatalom 1948-ban törvényen kívül helyezte a görög katolikus vallást, templomaikat az ortodoxok kapták meg. Igaz, hogy 1990-ben semmisnek nyilvánították a hírhedt 345/1948-as dekrétumot, de a templomok visszaadásáról hallani sem akarnak az ortodoxok. Matei Boila görög katolikus pap, egyben szenátor újabb kísérletet tett a templomok ügyében. Azt a kompromisszumos megoldást javasolta, hogy ahol több templom van, közülük legalább egy volt görög katolikus templomot adjanak vissza. A szenátusi vita előtt felolvasták Teoctist görög keleti pátriárka levelét, amelyben kérte, hogy a kérdésben hallgassák meg az ortodox egyházat is. A vitában hozzászólt Gh. Anghelescu vallásügyi államtitkár is: heves támadást intézett a görög katolikusok ellen és hangsúlyozta, hogy az ortodox hívek többen vannak. Végül megszavazták a görög katolikusok előterjesztését /68 igen, 48 nem, 14 tartózkodás/, most a képviselőházi vita van hátra. /Béres Katalin. = Mégsem adták a templomot. = Brassói Lapok (Brassó), jún. 20./
1997. június 24.
1992-től újból a római katolikus egyház tulajdona a Kolozsváron levő kolozsmonostori Kálvária templom. /Az 1924-ben 25 évre a görög katolikusoknak bérbe adott épületet 1948 óta az ortodox egyház használta./ Meg kellett kezdeni a templom felújítását, melyet az Utilitas iroda koordinált, Eke Éva építész irányításával. Az 1792-ben készült orgonát megvásárolták a szászdályai evangélikus templomtól. A templom újraszentelése bérmálással egybekötötten jún. 21-én volt, még az orgona restaurálása van hátra. Ebből az alkalomból megjelent a Transylvania Trust Alapítvány és az Erdélyi Műemlék Restaurátorok Egyesületének gondozásában A kolozsmonostori római katolikus Kálvária templom címmel az Erdélyi műemlék sorozat 27. füzete, amely dr. Kovács András munkája. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 24./
1997. június 26.
Az ortodox egyházi vezetők indulatosan elítélték azt a törvényt, hogy ahol több ortodox templom van egy helységben, legalább egyet adjanak vissza a görög katolikusoknak, hogy ne az utcákon, a parkokban misézzenek. Teoctist pátriárka, Daniel metropolita az ortodox egyház elleni merényletnek minősítették ezt a törvényt, megszavazóikat pedig ateistáknak. Ion Moisil szenátor emiatt ortodox fundamentalizmusról beszélt és indítványozta: hozzák nyilvánosságra a mostani hangosan tiltakozó ortodox egyházi vezetők Securitate-dossziéit. Akkor majd megtudhatják, miért jelentek meg 1990-ben ilyen feliratok: "Teoctist - anticrist!", s hogy tavaly a görög keleti egyházfők bukaresti találkozója idején miért verték agyba-főbe a fenti szöveget skandáló ortodox apácákat az ortodox teológusok.
1997. július 2.
Matei Boila parasztpárti képviselő, görög katolikus pap törvénytervezetet nyújtott be a görög katolikus templomok visszaszolgáltatásáról. A tervezet a lehető legszerényebb kívánságot tartalmazta. Jún. 12-én a képviselők elfogadták ezt a tervezetet. A törvény óriási felháborodást váltott ki az ortodox klérusban. Teoctist pátriárka, Ceausescu hűséges kiszolgálója, diktátumnak nevezte a jogszabályt, Erdély ortodox érseke pedig felekezeti összecsapásokkal fenyegetőzött. Szerintük a templomok visszaadása az ortodox egyház és a román nép nemzeti létét fenyegeti. Az ortodoxok türelmetlensége nem első ízben nyilvánul meg, nem támogatják a történelmi magyar egyházak jogos igényeinek kielégítését sem, visszautasították a pápa romániai látogatását. Gabriel Andreescu a 22 hetilapban A román ortodox egyház klérusa jelenti a demokráciára a legnagyobb veszélyt című cikke feltűnést keltett, mert a nemzetinek számító egyházat eddig nyíltan nem támadta a román sajtó, csupán rejtett célzásokat tett. Andreescu viszont az egyházat vádolta intoleranciával, a kommunista rendszer kiszolgálásával. /Gál Márta /Kolozsvár/: Felekezetközi feszültségek. = Népszava, júl. 2./Ugyanerről: jún. 20., Brassói Lapok.
